Mindegyik saját, nyugodtan kitehetitek, másolhatjátok, csak forrást jelöljétek, köszönöm...
„Csupán egy sóhaj voltam, pár másodperces uralom feletted...
„Csupán egy sóhaj voltam, pár másodperces uralom feletted...
Egy sóhaj voltam, mely gyorsan jött s ment...
Nem voltam más csak egy sóhaj, amit elfújt a szél...
Amit sosem látsz többet, hisz sóhajthatsz még...”
„Álmodtam egy szépet volt nekem egy Szép királynőm kastéllyal, aztán felébredtem, s volt nekem egy sötét csajom és néhány szép percem"
"Létezik egy jobb és szebb világ, kár hogy én csak idáig vettem jegyet..."
„valahol a távoli messzeségben hol talán már levegő sincsen él az kit én keresek de talán sosem találok meg...”
„Mikor, hol, merre, hogyan, láthatlak ujra, ott ahol találkozik a föld és a nap hol tenger kettészeli az égboltot? nem mert látlak már, csupan eltakart AZ A HÁJAS TEHÉN KIT NEJEMNEK NEVEZEK ÉN”
„Melyik mesebeli lény legyek én egy csodaszép unikornis kinek ezüstös fény csillan meg gyönyörű szőrzetén, vagy...
...vagy legyek fenséges troll melly egy suhintással mérföldnyi hegyekkel küzd, s harcol,
vagy csupán egy piciny manó kinek semmi különleges képessége nincsen, csupán úgy szeret téged, mint ahogy a világon senki sem...”
„Nem minden a látszat, néha möge kell néznünk, hogy észrevegyük azt ami később életünk értelmét is adhatja. De vigyázzunk, mert ha a látszat mögött olyan dolog lapul, mellyel csak árthatunk, jobb ha nem látunk át szemünk árnyékán...”
„Szeretem azt amikor minden úgy működik, mint a megszokott, mikor minden azt sugallja tökéletes vagyok, mégis mindig van egy olyan érzésem, mintha ez nem lenne elég, mintha lenne valaki kit megvigasztalhatnék, és rájövök hogy nincs tökéletes lét szeretet nélkül...”
„Kit nevezhetsz barátnak? Azt aki mindig melletted áll joban rosszban, ki akkor is szeret mikor te is utálod magad? Kire mindig számíthatsz ott áll melleted jóban, rosszban? Igen szerintem ez a barát definíciója...”
„Tartozom egy vallomással, nem vagyok tökéletes, de ugyan ki, az Ebben a világban? Mert ha azok lennénk nem élvezheténk amink a tökéletesség érzete nélkül, bennünk rejlik... Azt az energiát azt a szépséget azt a szeretetet, melyet például anya érez csöppnyi gyermeke iránt kit egy jobb világra nemzett, azokat az érzéseket melyet ez a tökéletlen világ nyújt nekünk... Mi lenne velünk?
...Nem tudhatom a választ... De annyi biztos nem éreznénk annyi megbánást, annyi fájdalmat, megannyi kínt... De ha fájdalmat és a kínokat nem éljük át, akkor a szeretetet sem tudjuk megérteni mert ezek nélkül, nem ember az ember...”
...Nem tudhatom a választ... De annyi biztos nem éreznénk annyi megbánást, annyi fájdalmat, megannyi kínt... De ha fájdalmat és a kínokat nem éljük át, akkor a szeretetet sem tudjuk megérteni mert ezek nélkül, nem ember az ember...”
„Bármik is legyünk, soha nem vagyunk szegények, mindig ott áll valaki mögöttünk, ki azt várja hogy segíthessen, szerethessen, sosem vagy egyedül, még ha úgy is érzed mindig veled van akit valaha szerettél, vagy még mindig szeretsz...”
„Mik vagyunk mi ? Porszemek ebben a hatalmas ürességben? vagy óriások egy atomhoz képest? Nem tudom. De annyit biztosan, hogy amíg valaki melleted áll fogja a kezed, nem fog érdekelni a világban a helyed...”
„Merre, hol lelem meg azt kit oly régóta keres szívem, kinek minden kívánságát epedve teljesítem. Hol az a valaki aki kiegészít engem, akivel összebújok minden este és egybeforr a teste testemmel. Hol van ő? Ha nem találom meg... soha nem tudom meg mi az a boldogság. Csupán egy üres megfújt szappan buborék leszek, amit dobál a lágy nyári szellő össze vissza, majd kidurran, és semmivé válik...”
„Mindannyian követünk el rossz dolgokat, csak az a külömbség jó ember, és rossz ember között, hogy vannak akik a rossz dolgokat amiket ők, és mások elkövetnek, próbálják helyrehozni. Persze vannak olyanok is, akik szimplán tovább lépnek, semmit nem tesznek a dolgot helyrehozataláért, ők bizony rossz emberek, mivel meg sem próbálják helyrehozni hibáikat...”
Az igazi nő...
Az igazi nőt bárhol megtalálhatod, körbetekinthetsz az utcán, betekinthetsz házak ablakán, s megtalálhatod őt bármely házban.
Ő az a nő, ki reggel mosolyogva ételt készít gyermekének, és sürü csókkal búcsúztatja iskolába menet,
ő ki mindig vigyáz rád, betakar ha fázol, vígasztal ha megbántodsz, aki mindig szeretettel néz rád,
ő kinek mindegy milyen rosszat teszel mindig megbocsát, és ugyanolyan fontos leszel, aki sose felejt el, mindig gondol rád,
ő az ki mellett úgy érezheted tökéletes a világ, és bár örökké így maradhatna,
ő az édesanyád...
Tökéletes nő,
(két különálló vers, mely egyként forr egybe)
-Számomra a tökéletes nő,
Megnevettet ha szomorú vagyok, megnevettetem ha szomorú,
-Nincs olyan perc, hogy kételkedjek benne,
Tudja mire van szükségem, tudom mire van szüksége
-Mindig mosolyog mikor meglát,
Ismeri lelkem, vágyaim, ismerem lelkét, vágyait,
-Ha sír én vígasztalhatom,
Ha kedve van gyermekként játszadozni, játszom vele,
-Ha nevet lelkem virul kacaján,
Egyik fele vagyok, a másik felem,
-Mikor nincs melettem, mindig hiányzik,
Mindig szeret, és mindig szeretem
Én úgy vélem sokkal jobb keveset tudni, mint az adatok tengerében elveszni, és nem is érteni az élet igazi szépségeit, mondjuk a szerelmet, vagy a gyermeked születését...
